Mit kell tudni a céges autókról?

Mit kell tudni a céges autókról?

A céges autók egy időben még csak a nagyvállalatok számára voltak elérhetők – ennek az időnek már vége, hiszen az Első Géppark-kezelővel a kis- és középvállalkozások is bátran igényelhetnek céges autókat. És mik a legfontosabb tudnivalók a céges autókkal kapcsolatban? Összeszedtünk mindent, amit tudni érdemes!

Ki kapjon céges autót?

Céges autót jellemzően azok a munkatársak kapnak, akiknek tevékenységükből adódóan szükségük van rá (tipikus példa a kereskedelemben dolgozók, területi képviselők munkája), illetve azok a vezetők, akik reprezentációs feladatokat is ellátnak - náluk pedig egyszerűen presztízskérdés, hogy jól mutató autóval guruljanak tárgyalásaik helyszínére. Ezek mellett pedig egyre többen használják motivációs eszközként, a juttatási csomag részeként az autókat.

A KKV-k költségérzékeny világában különösen fontos, hogy a lehető leggazdaságosabban kerüljön az autó a céghez: ma már az a legritkább eset, hogy a vállalkozó kiválaszt egy autót a szalonban és helyben kifizeti. Egy új autó nagy tőkeerőt igényel, arról nem is beszélve, hogy az éves beszámolót és az eredményeket is nagyban befolyásolja egy ilyen döntés.

Hogyan kerül az autó a céghez?

A vállalati járműfinanszírozásnak 4 alapvető formája van:

  1. Készpénzes vásárlás: manapság a legritkább finanszírozási forma, hiszen nagy tőkeerőt kíván és minden adminisztrációs, üzembehelyezési és üzemeltetési költség a vállalkozást terheli. A jármű a vállalkozás tulajdonába kerül, értékcsökkenéssel azonban számolni kell.

  1. Pénzügyi lízing: a bérbeadó megvásárolja az autót, a vállalkozás pedig csak üzembentartója lesz a futamidő lejártáig. Zárt végű lízing esetén ezután kerül a gépjármű a cég tulajdonába – hiszen havi részletekben kifizette az autó árát –, míg nyílt végű lízing esetén e ponton jogosult a cég eldönteni, hogy az előre rögzített maradványértéken meg kívánja-e vásárolni a járművet. Ez a lízingtípus nem tartalmaz plusz szolgáltatásokat, a finanszírozó csupán pénzügyi szolgáltatóként vesz részt a folyamatban.

  1. Hitel: itt a vállalat hitelfelvevőként vásárolja meg az autót, a hitelező bank a vállalat önerejét egészíti ki. A KKV-k gyakran nem hitelképesek, így ez a megoldás szintén nem gyakori. Ha megkapja a vállalkozás a hitelt, a kamattal és az árfolyamkockázattal számolni kell! A kocsi ez esetben is a vállalat tulajdonába és könyvébe kerül.

  1. A cégünk által kínált operatív lízing: az operatív lízing egy olyan tartósbérleti konstrukció, ahol a futamidő végén nem lesz a vállalaté a kocsi, hanem a használat után visszakerül a bérbeadó, flottakezelő céghez. Mivel nem marad a cégnél az autó, nem is kell kifizetni a teljes értéket, csupán a beszerzési érték és a jellemzően magas maradványérték közötti különbözetet, nincs szükség önerőre, a bérleti díj pedig költségként elszámolható. Egyre népszerűbb ez a konstrukció, mert a havidíjban már olyan szolgáltatások is benne foglaltatnak, mint a szervizelés vagy a gumicsere.

ÁFA - mikor kell fizetnünk, mikor igényelhetünk vissza?

Vásárlás esetén személygépkocsiknál az áfa nem visszaigényelhető – kivétel ha bérbeadjuk, taxiként használjuk 90%-ban, illetve ide tartozik még a továbbértékesítés esete is. Ezek kivételek, a gyakoribb eseteknél elmondható, hogy nem lehet az áfát visszaigényelni.

A zárt végű lízing esetén az áfatörvény értelmében termékértékesítésről beszélhetünk: ennek megfelelően áfafizetési kötelezettség merül fel az autó átadásakor, míg a további lízing díjak már nem tartoznak az áfa hatálya alá.

A nyílt végű lízing nem tekinthető értékesítésnek, itt szolgáltatásnyújtásról van szó, ezért az áfafizetési kötelezettség az egyes részletek megfizetésekor keletkezik.

Az Első Géppark-kezelő által kínált bérleti konstrukció, az operatív lízing esetén a bérleti díj áfája az üzleti célú használat arányában visszaigényelhető.

Cégautóadó - lehetne kevesebb?

A cégautóadót a nem magánszemély tulajdonában álló, belföldi hatósági nyilvántartásba vett (magyar rendszámú) személygépkocsi után kell megfizetni: tehát szinte minden céges autót érint. Az adó alanya főszabály szerint az autó tulajdonosa, lízingelés, tartós bérlet esetén az autó üzemben tartója.

A cégautóadó negyedévente befizetendő összegét két tényező határozza meg: az autó kw-ban megadott teljesítménye és a környezetvédelmi besorolás. Havonta 7700 és 44 000 ft között mozog a fizetendő összeg – ezt önbevallásos alapon állapítja meg az adózó –, főleg erősebb, régi autóknál rúghat magasra.

A cégautóadó alanya a megfizetett gépjárműadót levonhatja a fizetendő cégautóadójából, így gyakorlatilag a gépjárműadó nem jelent plusz terhet. A levonásra kizárólag a negyedév azon hónapjaira eső gépjárműadó esetén van lehetőség, amelyben a személygépkocsi után a cégautóadó- és a gépjárműadó-kötelezettség egyaránt fennállt. A cégautóadóból való levonásnak további törvényi feltétele, hogy az adóalany a gépjárműadó-fizetési kötelezettségét határidőben teljesítse.

A vállalatunk által kínált tartós bérleti konstrukcióban a gépjármű tulajdonosa és üzembentartója az Első Géppark-kezelő. A gépjármű- és cégautóadó megfizetése az üzembentartó felelőssége. Az Első Géppark-kezelőa megfizetett gépjárműadót levonja a fizetendő cégautóadóból, így a cégünk által kiállított számlán már csak a csökkentett cégautóadó szerepel a havidíjban.

Felkeltette érdeklődését valamelyik
modellünk vagy szolgáltatásunk?

Keressen minket bizalommal!

Hívjon minket: +36 70 429 55 33

Kedvelt Hírek és Tippek

Néhány érv a flottakezelés mellett
Valósítsa meg velünk az álmait!